Bemutatjuk a győri audis klímarendszerek harcosát Szendrő Miklóst

– Áramlástani szimulációs mérnökként dolgozom a vállalatnál, kollégáimmal klímarendszereket szimulálunk, melyeket áramlástani, illetve akusztikai szempontok szerint fejlesztünk. Tavaly februárban érkeztem az Audi Hungariához főállású munkatársként. Ezelőtt duális gyakornokként dolgoztam öt és fél évig a vállalatnál a Széchenyi István Egyetem duális képzésének köszönhetően, ahol járműmérnöki végzettséget szereztem – kezdte lapunknak Szendrő Miklós, aki szerencsésnek tartja magát, hogy azzal foglalkozhat, ami a legjobban érdekli. 

Klímában is az élen 

– A duális képzés elején bejártunk több területet a győri gyártó telephelyen. Megmutatták a pár hét alatt, hogy milyen gyakornoki pozíciókban tanulhatunk, dolgozhatunk. Engem a szimulációs feladatok nagyon megfogtak, így azzal foglalkozhattam gyakornokként is, ami a legszimpatikusabb volt számomra. Jelenlegi munkakörömben járművek koncepciófejlesztési fázisában veszek részt. Olyan járműveken dolgozunk, amik évek múlva kerülnek gyártásba. Az áramlástani szimuláció segítségével optimalizáljuk a jármű klímarendszerét klímakomfort- és klímaakusztikai szempontok figyelembevételével. Megtervezzük, hogyan álljanak a klímarendszer egyes elemei, csatornái, hol és miként legyenek konstruálva annak érdekében, hogy megfeleljenek mind az áramlástani, mind az akusztikai követelményeknek. Manapság már szinte elképzelhetetlen, hogy az autótulajdonosok e nélkül a felszereltség nélkül vezessék az autókat – fejtette ki Szendrő Miklós. 

Számítógépes szimulációk 

– Viszonylag új tevékenység ez a vállalatnál. Jelenleg Audi modellekkel kapcsolatos számítógépes szimulációkat hajtunk végre. Ugyan a munkánkat helyileg Győrből végezzük, kapcsolatban vagyunk és együtt dolgozunk az in- golstadti kollégákkal is, valamint különböző beszállítókkal. Vannak előírások, amiknek meg kell felelnünk, ugyanakkor szabad kezet kapunk a fejlesztésben. Ha van egy ötletünk egy adott probléma megoldására, akkor tehetünk rá javaslatot, amit később be is építenek a jövő járműveibe – ismertette velünk munkakörét az audis szimulációs mérnök. 
A témán jelenleg ketten dolgoznak, viszont a szimulációs csapat ennél összetettebb, különböző tevékenységi körökből tevődik össze. – Mindenki a maga szimulációs tevékenységét végzi. Itt gondolhatunk termodinamikai szimulációkra, vízmenedzsmentre, illetve energiamenedzsmentre, ahol például különböző menetciklusokon szimulálják az autókat – tette hozzá Miklós. 

– Mi kimondottan virtuálisan végezzük ezeket a tevékenységeket, ugyanakkor ha olyan fázisba ér a projekt, akkor tesztautókban is megvizsgálják az alkatrészeket beépítést követően. Így speciá- lis mérésekkel vissza tudják ellenőrizni a virtuális szimuláció eredményét, ahol különböző üzemállapotokat veszünk figyelembe, hiszen más hatást akarunk elérni nyáron a nagy hőségben, illetve egy télen befagyott szélvédő esetében. Fel- adatunk a járműfejlesztés különböző szempontrendszereihez a klímakomfort és a klímaakusztika harmonizálása és az optimum megteremtése – emelte ki. 

Az autó élete a nulláról 

Szendrő Miklós szerint az Audi Hungaria jó munkahely. – Mindennap inspirál a téma és a terület, rengeteg újdonságot tanulhatok, ami számomra nagyon fontos. Nemcsak technikailag, de szervezetileg is ráláthatok egy-egy téma mélyére. Ami a legfontosabb, hogy végigkísérhetem egy modell életét a fejlesztés folyamán. Céltudatosan jöttem a győri Széchenyi István Egyetemre, és határozottan választottam a duális képzést, hogy az Audinál dolgozhassak. Már akkor döntöttem a jövőmet illetően és egyenes út vezetett a fejlesztőmérnöki pozícióba – árulta el a fiatal szakember, akinek nemcsak munkája, a hobbija sem mindennapi. 

A baranta életérzés 

A baranta sokak által ismeretlen terület; ha három szóval kellene összefoglalni, akkor egyszerre sport, életmód és harcművészet. Maga a tevékenység rendkívül összetett, többek között birkózást, vívást, ostorozást, íjászatot, hajítófegyvereket és népi kulturális elemeket foglal magába. Mindezekkel a baranta célja a személyiségfejlesztés, komplex képességekkel rendelkező egyénekből álló közösségek felépítése. A baranta Magyarország dinamikusan fejlődő harcművészeti irányzata. Egyre több településen indítanak barantaegyesületeket – többek között a vármegyeszékhelyen is –, amelyek a helyi ifjúság mellett az ott élő korosztályok mindegyikével foglalkoznak. A baranta egyik fontos ismérve, hogy gyakorlása elképzelhetetlen a közösség nélkül. 
– Még iskolába jártam Székesfehérváron, amikor megismertem ezt a harcművészetet tizenöt évvel ezelőtt. A gimnáziumi évek alatt ástam bele magam jobban a témába. Rengeteg edzésre jártam, táborokban vettem részt és versenyeken mérettem meg magam. Minden lehetőséget megragadtam a fejlődésre. Az egyetem alatt azonban egyre kevesebb időm jutott rá, de nagy örömömre Győrben is van barantacsapat, így újra visszatalálhattam a szeretett hobbimhoz – tudtuk meg Miklóstól. 

Hobbitól a versenyekig 

Hogyan is talált rá egy fiatal fiúra egy ilyen különleges sport? Egy egyszerű séta közben látott bemutató ragadta meg a figyelmét. Az érdeklődésből azóta szenvedély lett, sőt, egész családját megfertőzte a baranta. – A bemutató során korombéli gyerekektől azt láttam, hogy feldobott szivacskorongra lőnek íjjal és eltalálják gond nélkül. Azt gondoltam, ez szép teljesítmény. A látottak után felkerestük a klubot édesapámmal és habozás nélkül csatlakoztunk. Egy évre rá az öcsém is csatlakozott hozzánk, majd még néhány esztendőt követően már édesapám vezette a fehérvári csapatot. Így lett egyik pillanatról a másikra családi program nálunk a baranta – mesélte Szendrő Miklós. 

A rengeteg országos verseny, valamint az edzőtáborok és szemináriumok alatt sikerült sokat fejlődnie, aminek köszönhetően ma már a legjobbak között van. Sőt, edzőként is megcsillogtatta tudását. Nagy segítsége és támasza volt ebben az édesapja és más barantás elöljárói, akiktől minden szükséges szakmai tudást elsajátíthatott. 

Közösségi harcok és kultúrák 

– Egy barantázó magyarul él, gondolkodik, harcol, táncol, énekel. A legfontosabb fel- adata, hogy a lehető legalaposabban megismerje és magáé- vá tegye azt a kultúrát, amely az általa megtanult harci értékeket kifejlesztette. Egy barantázó nem valami ellen, hanem valamiért harcol. Szigorúan véve nem hagyományőrző, nem hagyományápoló, azokat a mindennapjaiban éli meg, köré építi fel az életét. A baranta szó elsősorban az ország olyan nyugati és déli peremvidékein maradt fenn, ahol a lakosság összetétele a kezdetektől fogva magyar volt (Somogy, Ormánság, Göcsej, Őrség). A közösség olyan harcosokat takart, akik a fegyverforgatásban való kiválóságuk mellett a legmagasabb erkölcsi, morális követelményeknek is megfeleltek. Nagy részt vállalunk a következő generáció nevelésében, harci felkészítésében. Ma a baranta az önálló magyar harci irányzatot jelenti, de minden nemzetnek megvan a sajátja – fejtette ki az audis mérnök. 

– Nem az a célunk, hogy az ellenfelet legyőzzük, hanem mindkét küzdő fél mentális és fizikai fejlődése. Győzelemből és vereségből egyaránt lehet tanulni, valójában minden tisztességes versenyhelyzetnek csak nyertesei vannak, az eredménytől függetlenül. Azzal, hogy a legjobb tudásunk szerint küzdünk, megtiszteljük az ellenfelünket, és valós visszajelzést biztosítunk magunk és ellenfelünk számára is a megmérettetés során. 

A sport tanít az életre 

– Az összetett képességek fejlesztése számos összefüggésre vezeti rá az embert az élet minden területén. Mindezt a munkámban és a hétköznapokban is kamatoztathatom. A rohanó világban és a szerteágazó feladatokban könnyebben lavírozom, osztom be az időmet és értem meg az újdonságokat – emelte ki. 

– A barantát kortól, nemtől függetlenül bárki kipróbálhatja, és csatlakozhat. A legjobb, hogy egy közösséghez tartozhatunk. A bemutatókon és versenyeken speciális egyenruhát és védőfelszerelést használunk, de az edzéseket egyszerű sportöltözetben vagy melegítőben végezzük. Mivel a baranta nem egy bizonyos történelmi időszakot idéz, az öltözetünk is a jelenkornak megfelelő, „funkcionális” öltözet. Az edzéseket legtöbbször a szabadban végezzük, de a téli időszakban zárt térben is gyakorolunk – tette hozzá. 

A Szkíta Sólyom barantacsoport 2007 novemberében alakult Győrött, barátok összefogásával. Azóta a csapat folyamatosan fejlődik, gyarapodik. Szendrő Miklós ugyan nem tartja magát kiemelkedően aktív tagnak, de rendszeresen edz testvérével, és oktatást is tart más fiataloknak, ha ideje engedi. Például néhány hete Erdélyben járt testvérével, ahol ostoros szemináriumot tartottak. Az országos bajnokság a kedvence, amire idén is nagy lendülettel készül. Ezúttal is kilenc versenyszámban kell bemutatnia, mit tud.